Üdvözlöm!Eőry Zoltán vagyok, 2004 óta foglakozom villanyszereléssel, több cégnél voltam alkalmazott, jelenleg is, másodállásban vállalkozóként foglalkozom villamos biztonsági felülvizsgálattal, a hozzá tartozó minősítő iratok elkészítésével.
Az érintésvédelem- áramütés elleni védelmet (ÉVF) és az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálatát (EBF) együtt kell végezni, mint villamos biztonsági felülvizsgálatot!
A villamos biztonsági felülvizsgálat a villamos berendezések olyan részletes – a villamos méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a érintésvédelem- áramütés elleni védelmet (ÉVF) és az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálatát
El kell végeztetni a felülvizsgálatot:
El kell végeztetni a felülvizsgálatot 6 évente:
40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet
az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről idézve
Egyenértékűségi nyilatkozat: a villamos tervező nyilatkozata arról, hogy szabványok előírásaitól eltérően a tervben alkalmazott műszaki megoldásokat biztonsági és műszaki szempontból a szabvány követelményeivel legalább egyenértékűnek nyilvánítja;
egyéb épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó, alaprendeltetése szerint kommunális épület vagy lakóépület kategóriájába nem tartozó különálló épület, amelyhez tartozó felhasználási hely csatlakozási pontján vagy csatlakozási pontjain összesen 50 kVA-nél nem nagyobb teljesítmény áll rendelkezésre;
Ellenőrzés: az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezés állapotának megfelelőségének vizsgálatára irányuló tevékenység a berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok részletezése szerint;
Feszültség alatti munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel vagy eszközzel szándékosan aktív részeket érint, vagy a feszültség alatti munkavégzés övezetébe hatol;
Feszültséghez közeli munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal a feszültség alatti munkavégzés övezetének érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe;
Javítás: minden olyan beavatkozás, amely a villamos berendezés üzembehelyezéskori eredeti állapotának visszaállítását célozza, és amelynek eredményeként a villamos berendezés biztonsági jellemzői az üzembehelyezési állapothoz képest nem változnak;
Jelentős villamos berendezés:
a) a potenciálisan robbanásveszélyes létesítmény berendezése,
b) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V váltakozó feszültségnél vagy 1500 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültségen csatlakozó felhasználói berendezés,
c) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V váltakozó feszültségnél vagy 1500 V egyenfeszültségnél nem nagyobb feszültségen csatlakozó felhasználói berendezés, amelyben a berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza,
d) olyan összekötő berendezések, amelyek az a)-c) pontok szerinti villamos berendezéseket táplálnak;
Szemrevételezés: olyan villamos biztonsági felülvizsgálat, amely hozzáférést elősegítő eszközök vagy szerszámok használata nélkül felfedi a szemmel látható hibákat;
Üzembe helyezés: új vagy átalakításon átesett villamos berendezés csatlakoztatása a villamos hálózathoz, amely eljárási folyamat magában foglalja az üzemi próbákat megelőző műszaki vizsgálatokat és eljárásokat, az üzemi próbákat, a próbaüzemet és jogszabály rendelkezése esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos hatósági eljárást;
Üzemeltető: a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított;
Villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve az összes olyan villamos szerkezetet, amely a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül villamosműnek; továbbá a felhasználói berendezés, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomás, a közvilágítási berendezés, a közvilágítási elosztóhálózat, valamint az összekötő berendezés; a villamos berendezés részét képezi a vele fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét képező földelőberendezés is;
Villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a villamos méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát;
Műszaki biztonsági követelmények
1. melléklet a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelethez *
Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatból idézve
1.6. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell!
a) a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);
b) rendkívüli eseményt követően;
c) átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt és
d) időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.
1.7. Az 1.6. pont a) és d) alpontja szerinti esetben az ellenőrzésnek a teljes villamos berendezésre ki kell terjednie, míg a többi esetben elegendő a berendezésnek arra a részére elvégezni, amelynek biztonságos voltát a meghibásodás vagy a javítás, bővítés, átalakítás érintette.
1.8. Az ellenőrzés elvégeztetése az 1.6. pont a) és c) alpontjai szerinti esetben a kivitelező, a b), d) alpontok szerinti esetben az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.
1.9. Új berendezés kivitelezésekor, valamint a biztonságosság szempontjából lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész szabványos vagy azzal egyenértékű voltát kell ellenőrizni, és az 1.6. pontban meghatározott ellenőrzés eredményét, az 1.2. vagy 1.3. pontban meghatározott tartalmú nyilatkozattal, valamint az 1.4. pont szerinti mérési jegyzőkönyvekkel és bizonylatokkal kell igazolni. Kisfeszültségű berendezések esetében a kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabványban foglaltak az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandók. Nagyfeszültségű berendezéseknél az 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések tárgyú szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás ellenőrzési követelményeit kell figyelembe venni.
1.10. A biztonságos állapot szempontjából veszélyhelyzetet jelentő meghibásodás észlelésekor olyan jellegű és mélységű vizsgálatot kell végezni, amely alkalmas a meghibásodás jellegének és helyének megállapítására, a veszély súlyosságának, valamint a javítás sürgősségének meghatározására.
1.11. A biztonságot érintő javítás után olyan jellegű és mélységű ellenőrzést kell végezni, amely alkalmas az észlelt meghibásodás és az általa okozott veszély megszűnésének megállapítására.
1.12. Az 1000 V váltakozó feszültségnél és az 1500 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatát háromévente kell elvégezni.
1.12.1. A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a megbízóval egyeztetett minősítő iratban meghatározott időpont, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb határidőt állapít meg.
1.13. A kisfeszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatát az 1.13.1-1.13.5. pontban meghatározott szempontok szerint kell elvégezni.
1.13.1. A kisfeszültségű villamos berendezés szabványos állapotának első ellenőrzését a létesítéskor, az első üzembe helyezés előtt kell elvégezni.
1.13.2. A használatbavételt követően időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:
a) legalább 6 havonta részletes felülvizsgálat végzése azokon a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő nem helyhez kötött, fokozott igénybevételnek kitett tokozásokon, amelyeket gyakran ki kell nyitni;
b) legalább évente legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő mozgatható (kézi, hordozható vagy szállítható) villamos gyártmányokon;
c) legalább 3 évenként legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen;
d) legalább 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése
da) az épületnek nem minősülő műtárgy 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
db) a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen,
dc) a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül;
e) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. pontban meghatározott kivétellel;
f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő
fa) bérbeadáskor és
fb) tulajdonosváltáskor;
g) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése az a)-f) pontban fel nem sorolt esetekben.
1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
1.13.4. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.
1.13.5. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített – a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem felelő – berendezések esetében a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.
1.14. A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja. Ennek során figyelembe kell venni az 1.14.1-1.14.2. pontban foglaltakat.
1.14.1. Ha a meghibásodás észlelésekor vagy időszakos ellenőrzéskor végzett vizsgálat közvetlen tűzveszélyt vagy közvetlen életveszélyt mutat ki, az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a hiba kijavítása utáni eredményes vizsgálatot követően szabad újra bekapcsolni.
A villamos biztonsági felülvizsgálat célja, hogy a vizsgálat során feltárja azokat aérintésvédelem és villamos tűzvédelmi hiányosságokat, melyek elsősorban az élet, másodsorban a vagyonbiztonságot veszélyeztetik. További célja, hogy jelentést szolgáltassanak az érintésvédelem – áramütés elleni védelmet és az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálat célszerűségi szempontból tekintetbe vehető esetleges hibáiról, illetve pótlására szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni amihez elvégzése szemrevételezés és villamosmérések szükségesek.
A villamos biztonsági felülvizsgálat szükségességéről: – érintésvédelem
A villamos berendezés esetleges meghibásodása miatt feszültség alá kerülhetnek a berendezéshez tartozó vagy környezetében lévő fémszerkezetek. A keletkezett érintési feszültség létrejöttét vagy veszélyes feszültség alá való emelkedését az aktív, vagy passzív érintésvédelmi módok alkalmazásával meg kell akadályozni.
A villamos felülvizsgálat módszer ismertetése:
Az érintésvédelem felülvizsgálatát az érvényben lévő szabványok, rendeletek alapján végeztük el. Amihez szemrevételezés és villamosmérések szükségesek.
A villamos berendezés villamos biztonsági felülvizsgálatát a következő időpontokban kell elvégezni:
érintésvédelem hatásosságát befolyásolja,részletes villamosmérések végzése
– rendszeresen előirt időszakonként.szemrevételezés és villamosmérések szükségesek.
Szabadság utca 30.
Tét 9100